Posterous theme by Cory Watilo

Jó volt visszaolvasni

Csak hogy erről is megemlékezzek ami tegnap. Én mentem Nóriért az oviba Andrissal, és ott találkoztunk Mátéékkal. Nóri jól megörült, hogy együtt mehetnek játszóra. De Ildi (Máté anyukája) mondta, hogy nem, mert nekik Danival (Máté öccse) orvoshoz kell menniük. 

Hirtelen felindulásból - meg mert jófej vagyok -, felajánlottam, hogy Máté jöjjön velünk játszóra, és akkor majd odajön érte. Így is lett. A rövid lényeg az hogy három gyerekkel bonyolultabb mint kettővel (és kettővel bonyolultabb mint eggyel), de most nem erről írnék.

Már majdnem indultunk hazafelé, Ildiék is megjöttek (Daninak semmi baja). Egyszercsak Nóri felkiált: Apa, kakilnom kell. Játszótér környékén se vízcsap, se toi-toi, naná. Mondtam neki, hogy menjen ki a játszótéren kívülre a fűbe, én meg kértem Ilditől egy szatyrot/zacskót, ó je.

Igen ám, de ezt meglátva Máté is közölte, hogy neki is, kirohant, gatya le (Nóri ezalatt kakil), majd szólt hogy egy kicsit beszaladt. Ildi örült. De meglátta Dani is: kiszaladt, kisgatya le, odapisilt. 

És ez már sok volt Andrisnak is... kirohant a játszótérről, a járda közepén letolta a gatyáját, kilépett belőle, legugolt. És a járda kellős közepére

Nóri persze akkor kezdett nyávogni, hogy Apa-a-a-a, kész vagyok. (Én is az voltam...)

Odadobtam neki a nedves törlőt, hogy intézkedjen, majd szolid baritonomon megkértem, hogy hozza vissza, hogy Andrist is kitörölhessem. És hogy NÓRI, AZ ÉG SZERELMÉRE, BELE NE LÉPJ! Megoldotta.

Fogtam a reklámszatyrot (gyerekek már szaladtak is vissza a játszóra) és elkezdtem a gyűjtögetést. Ám ekkor a szomszéd lépcsőház egyik lakásának ablakán kinézett egy 40-es figura, és kiabálni kezdett felém: MAGA SZERINT EZ NORMÁLIS?

Mondtam, hogy nem teljesen értem, de kiabált tovább. Megkérdeztem, hogy mi normális. HOGY IDESZARATJÁK A GYEREKET AZ ABLAKOM ALÁ. Mondtam hogy nem, de bár lett volna más megoldás, valamint láthatja, épp takarítom el (szerencsére el lehetett), másrészt az ablakától jó 15 méterre lehetett. 

Ekkor már kilépett a francia-erkélyre. Egy szál alsógatyában. És újra megkérdezte, hogy AKKOR MAGA SZERINT NORMÁLIS?

Mondtam is, hogy legalább annyira, mint egy szál alsógatyában a játszótér mellett kiállni az erkélyre. Erre visszament.

Eltakarítottam, aztán hazamentünk.

Úgyhogy írok oda megint valamit, de mit.