A magyar élelmiszeripar csúcsteljesítményei sorozatunkból (alcím: Túró Rudi népe).
![]()
A Szarvasi Harcsapástétom Magyaros már szórendjével is tüntet a józan ész ellen, a grafikai megvalósítás pazar, a harcsa farkára helyezett Magyra termék plecsni, a hátára halmozott paprika és fokhagyma, a MS Word effekttel készített címtipográfia, minden tökéletes. Az alul olvasható összetevők azonban a legedzettebb műkajafogyasztót is megrettenthetik: afrikai harcsa húspép (helyesen vajon afrikaiharcsa-húspép? - ezeknél a fajneveknél tud kavarás lenni), növényi olaj, kukoricaliszt, tengeri só, vöröshagymapor, fűszerek. Tulajdonképpen a szarvasi halászati kutató hulladékát dolgozzák föl májkrémízű péppé. Ízre ugyanolyan, mint bármelyik baromfiból vagy sertésmaradékokból készített, hasonló csomagolású, hol májkrémnek hol egyébnek forgalmazott pép: jó sok só és glutamát, bár utóbbit valamiért nem írják az összetevők között. (Az a tengeri só különben is rejtély. De meglepődnék, ha igaz lenne.)">
Hogyaszongya, hosszú hétvége, de a munkáltató és az új munkatörvénykönyv jóvoltából Anya dolgozik, ergo apa megpróbálja lekötni a gyerekeket. Mit tegyünk, mit tegyünk (Obelix szerint hát együnk)? Menjünk moziba. Legyen a Lorax (látták az előzetest). Legyen. Allee, 11-kor, alig vannak, mind gyerekes, természetesen.
(A film elején az előzeteseket nem látjuk, mert a "gépész" szarik rá bénázik, csak hang van, de az halál feleslegesen ijesztő hangerővel, ergo Andris többször is összerezen és megfogja a kezem.)
A film idegesítő, túl gyors vágások, túl sok történés egyszerre, túl rikító színek, semmi kis történet, béna kidolgozatlan figurák (már nem CGI szempontból, nyilván olcsóbb a CGI, mint egy dramaturg). Ami süt a vászonról az a "gyerekeknek ez is jó lesz" mentalítás. Most nyilván nincs cenzúra, meg ízlésrendőrség, de a forgalmazót meg lehetne büntetni érte. Meg ne nézzétek. 1.5 / 5